A futómű

Kerék, és gumiabroncs

Az első, és hátsó kerék is gördülőcsapágyakkal kapcsolódnak a tengelyekhez, illetve a tengelycsonkokhoz. Legtöbbször csavarokkal erősítik a kereket a tengelyre. Többféle kerék létezik, a személygépkocsiknál a régebben használt diagonál, és a manapság használatos radiál gumiabroncsok ismeretesek.

Téli gumi, nyári gumi

Sokat hallani, hogy télen érdemes téli gumiabroncsot szerelni az autóra. A téli gumi futófelülete másképp van kiképezve, ezenkívül a téli gumi puhább gumiból is készül mint a nyári. A nyári gumi tapadása azért csökken télen, mert a nagy hidegben a gumiabroncs megkeményedik, így sokat veszít tapadóképességéből.

Gumiméretek

A gumiabroncs méretét egységesen, szélessége (b) és a belső átmérője (kerékpántátmérő) (d) alapján adják meg hüvelykben (coll) vagy mm-ben. Ha pl. egy gumiabroncson 185/60 R 14 olvasható, akkor ez azt jelenti, hogy a gumiabroncs

- 185 mm széles

- 60% a M/SZ (magasság/szélesség) aránya

- R az abroncstípus (Radiál)

- 14, hüvelykben (collban) megadott belső átmérő (kerékpánt méret).

Karbantartása

A gumi hosszú ideig használható marad, ha megfelelően van használva. Óvni kell attól, hogy felületük hosszabb ideig olaj származékkal érintkezzen. Ilyen származékok: benzin, petróleum, gázolaj, motorolaj, zsírok stb. Óvni kell a nagy hőtől, ami kiszáríthatja a gumit, amitől kirepedezik. Fontos, hogy az előírásoknak megfelelő abroncsnyomás legyen

mindig a kerekben. Ezt az értéket BAR-ban szokták megadni. Tudni kell, hogy menet közben a kerék felmelegszik, amitől a benne lévő levegő kitágul, ami nagyobb nyomást eredményez. Érdemes 5000 km-ként ellenőrizni a keréknyomást, és szükség esetén pótolni. Nem szabad lenni a gumin repedésnek, kidudorodásnak, más mechanikai sérülésnek. Nem jó a túl puha, de a túl keményre fújt gumi sem. Fontos, hogy a pótkerék is mindig megfelelő légnyomást tartalmazzon. A túl kemény kerék futófelülete, nem teljesen érintkezik az úttal, jobban felveszi az úthibákat, ami rontja az utazáskomfortot, a fékhatást. (Igaz kisebb a gördülő ellenállás, de ezzel több kárt okozunk, mint amennyit megtérít a megspórolt benzin.) Ha túl puha a kerék akkor, jobb a fékhatás, az utazáskomfort, de ilyenkor is hamarabb

tönkremegy a gumi, nagyobb a fogyasztás, esetleg nehezebb a kormányzás, nagyobb az utazás zaja. A gépkocsi összes gumiabroncsának ugyanolyan szerkezetűnek kell lennie (Radiál, vagy Diagonál), ugyanakkora méretűnek kell lennie, és tengelyenként változhat a mintázat. A gumiabroncsok profilmélysége nem lehet kisebb, mint 1, 6 mm 75 cm átmérőig, az fölött pedig 3 mm.

Rugózás, kerékfelfüggesztés

Az alváz, és a kerekek közé építik be a rugókat. Azt mindenki tudja miért van szükség rugókra. Az utazás közben fellépő útegyenetlenségek szét ráznák az autót, és a benne utazó

személyeket. A kisebb útegyenetlenségeket a gumiabroncs, a nagyobbakat a rugók nyelik el. Személyautókban leggyakrabban spirálrugót alkalmaznak. Ezenfelül ismertek a lap, gumipogácsás, torziós, és légrugózás is. A kerekek felfüggesztése lehet független, vagy merevtengelyes. A merevtengelyes megoldás hátránya, hogy nagy a rugózatlan tömeg, és az egyik kerék rugózásakor -mivel a másikkal egy merev tengely köti össze- a másik is mozgásba jön. Ez ronthatja a kormányzást, úttartást és a fékhatást. A független kerékfelfüggesztésnél az egyik kerék szabadon elmozoghat anélkül, hogy a másikat mozgásba hozná. Mai autókban elöl csakis a független kerékfelfüggesztést használják.

Független kerékfelfüggesztés

Laprugó

Részei a főlap, melyre mind kisebb lapokat helyeznek. Így jön létre a rugóköteg. Mivel rugózás közben a lapok mozognak egymáson, a lapok közé kenőanyagot raknak. Ha a rugóköteget a kasznival párhuzamosan szerelték be, akkor hosszrugó, ha keresztbe, keresztrugónak hívjuk.

Torziós rugó

A torziós rugó nem más, mint egy spirálrugó kiegyenesítve. A torziós rugó lényegében egy tömör acélrúd, ami csavarodik, és így fejt ki rugózást.

Légrugó

Ebben az esetben a levegő összenyomhatóságát, és rugalmasságát használják ki. Van egy henger, amibe levegő (vagy más gáz) van, és ezt nyomja össze egy dugattyú rugózáskor. Természetesen a henger zárt. A levegőt egy kompresszor pótolja.

Spirálrugó

Aki látott már golyóstollat szétszedve, tudja is hogy néz ki egy spirálrugó.

Lengéscsillapító

A rázkódás problémája megoldódott a rugók segítségével. De itt van még egy probléma, ami a rugózáskor jön létre. Ez a lengés. Ha egy autó belemegy egy gödörbe (tételezzük fel, hogy nincsen benne lengéscsillapító), miután kijön belőle, és az úthiba már megszűnt, még mindig lengni fog. Ez a lengés nem csak az ember számára rossz érzés, hanem káros a futóműalkatrészeknek, és rontja a menetstabilitást. Ezt a lengést egy rugó, főleg egy lágy rugó nem tudja maga kiküszöbölni. Ehhez van szükség lengéscsillapítóra, amit a rugóval párhuzamosan szerelnek be. Így a lengéscsillapító együtt "rugózik" a rugóval. A lengéscsillapító szerepe tehát a rugó mozgásának fékezése. Korunkban ezt leggyakrabban hidraulikus lengéscsillapítóval érik el. Elve hasonló, mint mikor egy injekciós tűből gyorsan kiszeretnénk nyomni a vizet, de az nagy ellenállást mutat.

A lengéscsillapító karbantartása

Lényegében nem lehet karbantartani. Ajánlják, hogy 15 000 kilométerenként ellenőriztessük őket. Kerüljük a nagy sebességgel való kátyúba hajtást (ha lehetséges). Szemrevételezéssel találhatunk rajta esetleg horpadást, vagy szivárgásnyomokat.