A Diesel motor működése

Felépítése, nagyjából megegyezik a négyütemű motoréval. Működése annyiban tér el tőle, hogy a szívás ütemében tiszta levegőt szív be, amit nagymértékben összesűrít, emiatt az felhevül. A felső holtpont közelében befecskendezi a gázolajat, ami a nagy hő hatására begyullad, és munkát végez a dugattyún. Fontos különbség, hogy a dízelmotorba el kell helyezni egy úgynevezett izzító gyertyát. Erre azért van szükség, mert a motor hideg fém alkatrészei lehűtenék a nagymértékben összesűrített levegőt, és a gázolaj öngyulladása nem mehetne végbe. Az izzítást a hengerben elhelyezett fűtőszál végzi. Ezt egy automata, a motor beindítása előtt bekapcsolja, és ha a motor hengere kellőképpen felmelegedett, ki is kapcsolja. Ez motortól függően igénybe vesz egy kis időt. Azért, hogy a motor izzításkor hamarabb felmelegedjen az égésteret két vagy három részre osztják. Ezt többkamrás dízelmotornak hívják. A dízelmotorban nagyobb nyomások uralkodnak, amik nagyon igénybe veszik az alkatrészeket. Emiatt az ilyenfajta motorban erősebb fémeket kell alkalmazni. Ez az oka, hogy közúti járművekben csak az 50-es évek környékén kezdték alkalmazni, elsősorban teherautókban. A nagyon nagy nyomás miatt és azért, mert a munkaütemben a gázolaj hirtelen gyullad meg a dízel motor járása kopogós. Ennek a kopogásnak is van egy bizonyos határa, mert ha a motor nagyon erősen kopog, akkor az már, ugyanúgy, mint a benzinmotornál, nagyon káros. Ez az erős kopogás bekövetkezhet például a befecskendező rendszer hibája miatt is.

1. Ütem

A lefelé haladó dugattyú a nyitott szívószelepen keresztül tiszta levegőt szív be a hengerbe.

2. Ütem

A fölfelé haladó dugattyú a levegőt 1/17-1/22 részére nyomja össze. Mindkét szelep zárva van.

3. Ütem

A befecskendező gázolajat fecskendez az égéstérbe, ami a nagy hőmérséklet következtében magától, öngyulladással elég és munkát végez a dugattyún. Mindkét szelep zárva van. A befecskendezést a dugattyú felső holtpontja előtt el kell végezni, mivel ahhoz, hogy a gázolaj öngyulladással elégjen, előtte fel kell melegednie az öngyulladási pontig, és ez néhány ezred másodpercet vesz igénybe.

4. Ütem

A kipufogószelep nyitva van és a fölfelé haladó dugattyú a szabadba nyomja a kipufogógázt.

Gyulladási késedelem

Ez a dízelmotoroknál egy nagyon fontos fogalom. Ez a késedelem azért van, mert amikor a forró levegőbe befecskendezi a gázolajat az adagoló, kell egy kis idő, amíg az üzemanyag felmelegszik a gyulladási hőmérsékletig. Minél hamarabb felmelegszik az üzemanyag a gyulladási hőmérsékletig, annál hamarabb megy végbe a munkaütem, tehát annál nagyobb a hatásfok. Ezért kell arra törekedni, hogy a gázolajat minél finomabbra porlassza szét az adagoló, mert az apró gázolaj-részecskék könnyebben felmelegszenek. Ezért halljuk azt, hogy nagynyomású befecskendezőkkel gyártják az autók dízelmotorját. (amely akár 2000 (!) BAR nyomással is befecskendezi a gázolajat) Néhány mai dízelmotorokban a munkaütem folyamán nem egyszer történik befecskendezés, hanem kétszer-háromszor, esetleg többször is. Ennek következtében a motor járása finomabb, az égés tökéletesebb.